- Hogyan indultál el ezen a pályán?
Az egész öt éves koromban kezdődött, mikor egy március 15-i műsorban elszavaltam a Nemzeti dalt. Aztán az általános iskolában sorban elindultam az összes szavaló, mesemondó és Kazinczy tisztabeszéd versenyen, egy-két kivétellel kiváló
eredménnyel. Innen jött aztán az ötlet, mikor pályaválasztásra került a sor, hogy megpróbálkozom az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatával.
Felvettek...
2005-ben az iskolánkba látogatott a világ egyik legjobb énekmestere,
Kővári Judit :-), és kurzusokat tartott. Tulajdonképpen ekkor kristályosodott ki bennem, hogy én csak ezt a szakmát szeretném művelni tűzön-vízen át. Ezután egymást követő két évben részt vettem a Kővári művésznő ének mesterkurzusán Balassagyarmaton.
2007-ben a Művésznő bemutatott az Operettszínház méltán híres főigazgatójának és rendezőjének Kerényi Miklós Gábornak, és innen már mindenki tudja…
- Mit szól ehhez a családod?
Egy ideig próbáltak jó útra terelni, és meggyőzni arról, hogy egyetemre kellene mennem, de aztán feladták... Azóta pedig minden erőmmel azon dolgozom hogy bebizonyítsam, jól döntöttem, és hogy büszkék legyenek rám.
- Mért nem valami menő egyetem?
Mert azt gondolom, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy az ember olyan dolgokra pazarolja az energiáit, amelyek számára nem olyan fontosak. Másrészt azért, mert így minden erőmet az éneklésre és a színházra fordíthatom.
-Van szerepálmod?
Van, persze: a Rudolf és a Jekyll.
-Van példaképed?
Persze, mindenki, aki ebben a szakmában dolgozik, mert mindenkitől lehet valami hasznosat tanulni.
- Melyik a kedvenc musicaled?
Az Elisabeth és Rudolf.
- Még nagyon kezdő vagy. Előadás előtt szoktál izgulni?
Tulajdonképpen amióta beszélni tudok, színpadon vagyok. Egy természetes drukk mégis mindig van bennem, hiszen minden nap szeretném a legjobbat nyújtani a színpadon.
- Milyen zenét szeretsz?
Én a zenét magát szeretem, műfajtól függetlenül.
- Mik a jó, illetve a rossz tulajdonságaid?
Jók: szeretem az embereket, igénylem a társaságot, könnyen tudok kapcsolatot teremteni.
Rossz: nagyon hangulatember vagyok.
- Mennyire érzed nehéznek az a szakmádat?
„Sok munka, sok áldozat és harc…” (Fame)
- Mik a jövőbeli terveid?
Szeretnék az Operettszínház berkein belül maradni, minél több szerepet eljátszani, és a színház oszlopos tagjává válni.
- Hamarosan fellépsz Tatabányán egy állatmenhely megmentéséért.
Szereted az állatokat? Neked is van?
Nagyon szeretem az állatokat, mivel szerintem sokkal őszintébbek, mint az emberek, és mindig hűségesek. Sajnos itt Budapesten nincs háziállatom, mivel nem lenne rá időm, viszont otthon Hajdú-Biharban van három kutya két cicus, akiket nagyon imádok.
- Mi az az egy dolog, amit mindenféleképpen magaddal vinnél egy lakatlanszigetre?
Soha nem mennék lakatlan szigetre, mert megőrülnék a csendtől és a nyugalomtól.
|